5 hónap Finnország

Egy kiadósabb alvás után elindultam hogy felfedezzem a városkát ahova megérkeztem. Először is elmentem az egyetem épületéhez amit a google maps-on megtaláltam korábban. Mikor bementem olyan volt mint valami horrorfilmben. Senki nem volt az épületben csak a légkondicionáló halk suhogása hallatszott és a folyosót haldokló lámpák fénye világította be. Annak ellenére hogy dél volt nem volt világosabb mint Magyarországon szürkületkor így az épületbe nagyon kevés fény jutott be. A bizarr látvány ellenére beljebb mentem az épületbe ahol aztán csináltam egy pár képet. Szerencsére semmi gond nem volt és olyan halkan surrantam ahogy csak tudtam nehogy valami mumust vagy agyzabáló zombit felébresszek. De aztán nem sikerült elég halknak maradnom. Kifelé menet az addigra megkerült portás megállított és megkérdezte mit keresek. Ijedtemben annyit feleltem neki hogy "nem beszélek finnül" pedig angolul szólított le. Aztán eszembe jutott hogy valahol itt kell majd leadnom a papírokat a koordinátornál így megpróbáltam a semmi finn akcentusommal kiejteni a koordinátor nevét, aminek az lett az eredménye hogy a portás azt hitte káromkodok ÉS nem beszélek angolul. Második próbálkozásra már sikerült érthetően kifejeznem magam így megmutatta hol a szoba amit nem kerestem. A kis kaland után elindultam a városirányába. A mentortól kapott térkép alapján meg is találtam a centrumot, de azért elég rendesen meg kellett küzdenem mert sok helyütt nem jelölt nem-átjárók voltak. Ha már bent voltam a városban megkerestem a ház-ügynökség székhelyét hogy később a papírokkal visszataláljak. Ezután hazafelé vettem az irányt, de nem azon az úton ahol jöttem. Ennek az eredménye az lett, hogy kegyetlenül eltévedtem. A sok tó a város közepében nagyon meg tudja keverni az embert, mert otthon még ok Hogy van egy tó azt körbe lehet sétálni és a várostérképen is egy jól beazonosítható folt, elhiheted, mikor minden sarkon van egy kisebb tó akkor nehézkessé válik a betájolás. A nem kevesebb mint 5 órás sétám, amit ma már meg tudok tenni 1,5 óra alatt, hosszúra  improvizálódott, de nem bánom, mert így megismertem a városnak olyan részeit is amik épp olyanok mint a többi rész. Hazatérésem után rájöttem hogy még el kéne menni a boltba ezért meg ezért, így a térdig lejárt lábaimmal még elnidultam vissza a közeli (20 percre) lévő boltba. Miután a beszerző akció sikeres volt nem sokat csak egy kicsit visszaültem a számítógép elé és hirtelen újból este 11 lett. Így igyekeztem lefeküdni és végrehajtani a második éjszakázásomat Kuopio városában.

Folytatás...