Mivel kedden kicsit tovább voltam ébren mint amennyit szabad lett volna, így azt hinné az ember, hogy a reggeli kelés nehezebb lesz. Nem tudom miért, de még az ébresztő előtt felkeltem, jó mondjuk 2 perccel, de időben és magamtól. Mondjuk a készülődés kicsit lassabban sikerült mint szokott, de azért igyekeztem az iskolába. A nagy igyekezetben nem is néztem meg a hőmérőt, hogy mire kell készülnöm. A suliba mikor odaértem éreztem, hogy a hétfői hőmérséklet körül vagyunk ismét csak. Mikor megnéztem a teremben a időjárást rájöttem, hogy nem tévedtem sokat, csak 3 fokot. Hiszen a hétfői -28 fok után a mai reggelre sikerült elérni a -31 fokot. De azon a reggelen nem ez volt az egyetlen meglepő dolog. Még az is az érdekességi listára tartozik, hogy az óra kezdetére nem jelent meg egyetlen diák sem, csak én. Már majdnem feladtam a várakozást mikor megjött a tanár úr és ő is csodálkozását fejezte ki. Első sorban ő is az időjáráson csodálkozott és csak másodsorban az órájának alacsony látogatottságán. Szerencsére nem kellett sokat várni mire azért beszállingóztak a diákok. Az esti fáradtság érthetetlen módon nem is ütötte fel a fejét. Ebédkor találkoztam a spanyolokkal, mert ők nem voltak olyan állapotban hogy bejöjjenek a reggeli órára. Szerencsére az ebédhez kis csokit is kaptunk ajándékba, mert ki kellett tölteni valami véleménykérő lapot. Ez a csoki aztán sikeresen felpörgetett így a tervezett alvásomból sem lett semmi. A délutáni óra is olyan gyorsan elment hogy észre sem vettem. Szerencsére a hazaút is sikeres volt, de még este sem voltam fáradt így kicsit hosszúra nyúlott újra az ébren maradás. Közben a hazatelefonáláskor anyutól is elbúcsúztam, mert országos versenyre kíséri a diákokat így most pár napig nem tudok vele kapcsolatba lépni. Öcsém is röplabda országos versenyre utazott el így kedves édes apámat egyedül hagyták otthon.
Megjegyzés a finn menzáról. Eleinte örültem, hogy nem kell magamnak főznöm mert tudok a menzán ebédelni, de a már sokadik hét után is még mindig krumpli van így lassacskán kezdek a dologgal úgy lenni, hogy nem esnek olyan jól a falatok. Továbbá eleinte szintén tetszett a salátás dolog, hogy sokféle alapanyagot kiraknak és kénye kedve szerint készítheti el az ember a salátáját. Ez a dolog is lassan de kezd nagyon mindennapossá válni. Mondjuk még van több kombináció is amit nem próbáltam ki pl: őszibarack + sárgarépa; sárgarépa + spárga vagy esetleg mindet együtt. Persze a legjobban bevált dolog az a sima saláta valamiféle öntettel. A finn konyhaművészethez tartozik, hogy nagyon salátás népek. Minden ételhez esznek zöldséget, ellenben húst már sokkal ritkábban esznek a körethez vagy ha mégis akkor az hal vagy nagyon apróra szeletelt/ darált húsfalatkák, hogy minél kevésbé érződjön az íze. A salátákhoz fűszerek helyett önteteket használnak, amiknek a nevét vagy összetételét sajnos nem tudom megmondani. További érdekesség a menzán, hogy a málnaszörp vagy sima víz mellé tejet lehet díjmentesen az ebéd mellé fogyasztani és ahogy észrevettem nagy keletje van a tejeknek. (zsíros és félzsíros tejet is szolgáltatnak, eredeti csomagolásban láthatóvá téve hogy nincsenek higítva). Ami még talán érdekes lehet, hogy az ételes, italos, salátás pult mellett még jelen van a kenyeres pult is. Egy külön pult van a kenyérnek. Ez lehet hogy otthonról ismerős lehet, de itt annyiban különbözik a dolog, hogy itt kipakolják a kiló kenyeret és otthagyják a nagy kést, hogy mindenki kedvének tetsző szeletet/ szeleteket vághasson, plusz mindig van kint friss margarin, hogy még extrább felhozatal legyen. Mindez az alap árba bele van kalkulálva. Mondjuk leves nincs se főzelék így a koszos kanalakat nem tudom hol használják el. Amit még kifejeltettem az minden lány álma. Egy egész pultsor gondoskodik a megfelelő édességekről: sütemények, joghurtok, pudingok, gyümölcssaláták, péktermékek és kávé. Ezek sajnos felárasak, de számomra nem is igény az ilyen desszert. Hozzászoktam már az otthoni menzához :)
A spanyol étkezésről: Mivel meglehetősen sokat vagyok mostanában a spanyolokkal, meg kell állapítsam az ő evési kultúrájuk is különbözik a miénktől. Először is az tűnt fel, hogy mindenhez olivaolajat esznek. Salátához, főétel elkészítéshez, és mindenhez. Másodszor az tűnt fel, hogy mindig a salátával kezdik az étkezést. Magában, jól megsózva megeszik a salátát és utána fogyasztják a főételt. A legérdekesebb a dologban, hogy soha nem eszik meg az összes kaját. Nem tudom mivel magyarázni, de egy keveset mindig hagynak a tányéron. Nekem ez magyar szemmel aki még kenyérrel is kitörli a tányért érdekesnek tűnt. Az utolsó dolog amit szóvá tennék az-az általános szieszta amit az étel elfogyasztása után tartanak. Korábban már írtam erről a dologról, mert nekem furcsa hogy evés után sokáig tétlenül ülünk az üres/ félig üres tányérok felett. Mivel ezt nem egy spanyol embernél láttam hanem legalább 4-5 spanyolt ismertem meg így szerintem levonható az általános következtetés.
Végül az e heti hőmérsékleti grafikon. Megfigyelhetjük, hogy a hőmérséklet csak nagyon rövid látogatást tett -15 környékére, de végig alatta maradt így kijelenthetem, hogy az otthoni állapotokhoz képest hűvösebb van.
