Kedves Olvasó! Az elmúlt két hétben azért nem írtam mert az egy hetes írási algoritmusismétlődésre álltam rá. Ami azt illeti a múlt héten azért sem készült bejegyzés mert nem igazán történtek már új dolgok a hétköznapi rutinon kívül. A múlt héten nem késtem a suliból, nem maradt el egy órám sem, nem írtunk dolgozatot, nem volt semmi olyan dolog amiről számot tudtam volna adni.
A második élménybeszámoló nélküli héten sem történt sokkal több érdekes dolog. Lassan felmerül a hazautazás ténye és az aggódás az év végi vizsgák miatt. A múltkori elmélkedésemkor azon gondolkodtam, hogy vajon az adminisztratív rendszer képes lesz e itt kint kiállítani a képzésemhez és ösztöndíjamhoz szükséges papírokat időben. Ami azt illeti a kiállításra lenne 1 napjuk, mielőtt elmegyek Kuopioból így megfordult a fejemben hogy lehet egy kicsivel később kell hazamennem. Mikor otthon tálaltam a dolgot, egyik szülő sem örült az ötletnek. Az az igazság hogy a kitűzött három és fél célomból amit itt kint el akartam érni csak 1,25-öt sikerült megvalósítani. A kiutazásom elsődleges célja a tanulás volt, hogy próbáljak az otthoni egyetem ritmusában megmaradni. Kiérkezésem után gyorsan rádöbbentem, hogy alig tudok majd talán egy vagy két tárgyat akreditáltatni otthon, szóval már az ösztöndíj elején kiderült, hogy a kinti tanulmányoknak vagy semmi, vagy alig veszem majd hasznát. Ennek ellenére próbálom még mindig a legtöbbet kihozni a dologból hogy ha esetleg majd otthon használnom kellene valahol, akkor kicsit hozzáértőbben tudjak a dolgokhoz hozzászólni. Ha úgy vesszük pár tárgyból meg nem is ártott a gyakorlás. Az új tárgyaktól meg sokat remélek. Gondolok itt az optoelektronika órára ami otthon tudomásom szerint nincs, vagy csak a fizikával egybeépítve, szóval próbálok felkészülni az egyetem utáni többlábon állásra, ami a tanult területeket illeti.
A kinti utam második célja az az angol nyelv használatának gyakorlata lett volna. Ez talán az egyik terület amit sikerült a 3 célból elérni. Az hogy az órákat angol nyelven hallgattam nem jelentett újdonságot a középiskola után, de a hétköznapi kommunikációs angolból volt mit tanulnom. Az hogy a csetelős programokon kívül angolul kell beszélnem ez igen csak más megvilágításba helyezte az angol tudásomat. Kétségkívül lenne még mit fejlődnöm, főleg az általános területeken, mert sajnos az itteni cserediákok alacsonyabb szintű szóhasználata miatt én sem használtam a korábban megtanult szavakat és azok szépen lassan kikoptak a buksimból.
A harmadik célterület a gyakorlati és munka lehetőségek keresése lett volna. Eleinte a kevés ismeretség miatt nem tudtam próbálkozni később mikor már ismerősöm lett volna akkor meg a nyelvnemtudás okozott problémát. A gyakorlati hely keresésnél pedig a diploma vagy a tudás hiánya vetett fel problémákat. Így tehát ez a terület sem mondható éppen sikeresnek, de még itt vagyok és próbálkozok, hátha lehetőségem nyílik majd még egyszer visszajönni akár tanulni akár dolgozni.
A plusz fél terület az a titkolt cél volt, hogy egy kicsit beleláthassak Finnországba, mind az emberek, hétköznapok, élet és nyelv területén. Ezek közül sokat megtapasztaltam de sajnos a nyelv tudás az ami nem sikerült. Nagy reményeket tápláltam eleinte, hogy sikerül majd valamit összehozni, de sajnos nyelvi kurzus hiányában csak nagyon alapvető dolgokat sikerült elsajátítanom. Az általam vásárol angol nyelven finnül könyvet pedig igaz sokat forgattam, de sajnos a gyakorlatba nem tudtam átültetni.
Hogy most így sikeresen félbevágjam a témát rátérnék az időjárásra ami újfent érdekesen alakult. Igaz most már nem esett hó és el is kezdett tavaszodni a hőmérséklet gyors és nagy változása miatt a hó nagyon lassan olvad, így könnyen meglehet hogy még akkor is lesz hó mikor elindulok haza májusban. Amúgy az elmúlt hetekben jól alakul az időjárás, már 15 fok is volt valamelyik nap. Hetekre lebontva az bejegyzésmentes első héten majdnem végig borult volt 1-2 fok környékén ezért elég depresszív hangulatba kergette az embereket, újra. Egy két nap esett is aminek a következtében sok hó el is olvadt, de ezért még akad bőven. A második hét eleje is még borult volt, esős, napfény nélküli. A hét második felére azonban kisütött a nap és érezhettük a tavasz közeledtét.
A múlt heti legérdekesebb esemény talán az apartmanunkban rendezett "nemzetközi" hepaj volt. Interneten meg lett hirdetve még szerencsénkre egy keddi találkozón személyesen is tudtam reklámozni a dolgot így nagy vendégseregre számíthattunk. Neten előzetes bejelentések alapján 30 emberre számítottunk. Péntek délután egy közös vásárlás keretében be is szereztük az esti kellékeket. A délutáni időmet a szobám rendrakásával töltöttem és végül olyan jól sikerült elpakolnom, hogy azt hitték nem is lakik senki a szobában. A buli 7-re volt meghírdetve de az utolsó emberek éjfél körül szállingóztak be. A társaság igazán nemzetközire sikeredett, bár az első pár órában több volt a finn mint a cserediák. Később azonban felhígult a társaság, szereztünk hangszórókat is a szomszédok nagy örömére. A buli eredeti tervek szerint éjfélkor véget ért volna a lakásban és a belváros felé vettük volna az irányt, de a társaság nem volt hajlandó az indulásra így végül a menetelből nem lett semmi. 3 óra felé alig maradtunk 5-en 6-an mikor egy cigiszünet alkalmával a fenti szomszédainkkal összefutottunk a lépcsőházban. Valahogy aztán bekerültek a lakásba és egy újabb óra társalgást követően ők is elmentek haza, Konrád nem túl hízelgő bejelentése után. Magyarul kidobta őket, amit akkor személy szerint nem is bántam.
Az este folyamán sok új emberrel megismerkedtem, sok új emberke került közelebb a baráti zónához. Másnap több embertől is kaptam facebookon bejelölést, olyanoktól is akikre nem is emlékeztem. A takarítást délután kezdtük meg, de már nem volt újdonság az ilyen nagy buli után a rendrakás és takarítás. A hétvégén visszaváltottuk a sörösdobozokat amiből származó tőkét újra felhasználtuk.
A keddi napon újra egy váratlan tesztbe futottam digitális technika órán. Nem tudom miért kedvelik ezt a formáját a számonkérésnek a tanárok, de azért néha igazán szólhatnának előtte nekünk is. A legmeglepőbb dolog még is az volt hogy a múlt heti 2 fős óra után most már alig találtam magamnak szabad számítógépet olyan sok új emberke érkezett. Másnap ugyan abban a teremben volt órám, láttam, hogy miután én távoztam az óráról utána még páran megépítették a kapcsolást, ami a tesztben volt. Nem nagyon sikerült nekik mert az ábra nem éppen úgy nézett ki az oszcilloszkopon mint ahogy kellett volna neki.
A bejegyzésmentes második hétvége is szokásos módon telt, különösebb program nélkül. Pénteken kimozdultunk kicsit, szombat este újra, vasárnap meg inkább csak itthon pihengettünk és kipróbáltuk magunkat egy hálózatba kötött játékban.
Azt hiszem ennél részletesebben felesleges lenne megejtenem a bejegyzést így most nem is szaporítom tovább a szót, a következő részt majd hétvégén próbálom megírni.
Folytatás...
