2011.0 01. 17. hétfő. Este aggódtam, hogy nem tudok majd felkelni reggel, de minden jól ment. Az egyetlen probléma az a betegségemmel volt, ami már nagyon kezdett kicsúcsosodni. Nem kell komoly dologra gondolni, de a rossz közértzet, köhögés és egyéb megfázásos tünetek miatt nem volt kellemes. Vitaminokat bombáztam a szrvezetembe így reménykedtem hogy előbb utóbb csak a szervezetem lesz az erősebb.
Szóval mivel betegeskedtem úgy döntöttem, mégis inkább csak gyalog mennék hiszen ha Hideg van akkor nem tesz jót a torkomnak még a lélegzetvétel sem. A sötétség miatt nem egészen tudtam az ablakon kinézve megmondani, hogy akkor most esik vagy nem esik a nagy hó. A hideget tudtam hogy -8 fok körül van, de mást nem. Mikor kiléptem az ajtón igen jó döntésnek éreztem, hogy nem akartam biciglivel menni. Meglehetősen erősen esett a hó és mellette szerintem az eddigi legnagyobb széljárást tapasztaltam. A ház mögötti bicigli út, amin szoktam járni szélcsatornaként működve a legtöbb havat az arcomba tolta amíg el nem értem az út végéig. Az egyetemi épületek mellett még szintén nagyon fújt a szél, de ott már a korábban kialakított hófalak megvédték a járdát és ott a hófúvást úgy kell elképzelni, hogy az ember megy egy szélesebb lövészárokban és fölötte mint a víz olyan módon "folyott" át a nagymennyiségű hideg hószemcse. A látvány lenyűgöző volt és rettentően hideg. Végre odaértem a technopolisba egyszerre 4-5 emberrel, de mindenki szó szerint rohant az épület felé. Menekültünk a főbejárathoz, hogy bejussunk a melegre. Én voltam aki elsőnek elérte az ajtót, de nem kellett volna. A főbejárat zárva volt. Nem tudtam kinyitni ezért a többiek elég idiótának néztek, hogy mi az hogy nem tudok kinyitni egy ajtót moikor ilyen sietős a dolog. De mint kiderült más sem tudja kinyitni ezért csak álltunk az ajtónál és gondolkodtunk. Mire jött egy olyan csávó akinek volt a korábbi cikkekben említett chippelt kulcsa, ő ki tudott nyitni egy közelben lévő ajtót így besurranhattunk a melegbe.
Ez a reggel sem indult valami fényesen, de szerencsére órán már nem volt gond. Az ebédnél elkövettem egy kisebb bakit, nem volvastam el az ételek fölé kitett táblát így 1 euróval többért ebédeltem.
Órák után már csak hazajöttem és aludni tudtam, mert akkora már nagyon kiütött rajtam a betegség.
Folytatás a következő bejegyzésben.
Javasolták, hogy képeket tegyek közzé a cikkekben. Szerintem majd lesz olyan is amikor teszek be képet, de ha valaki addig is kíváncsi lenne az eddig készített képekre akkor ITT megtalálhatja. Figyelmeztetném az oda látogatókat hogy a képek alatt van a leírás így érthetőbbé válik a kép tartalma.
